2012. január 24., kedd

Annyi mindent mondanék...

Annyi gondolat van a fejemben, hogy úgy döntöttem naplót vezetek csak a megírandó témáimról. Ismét volt ugyanis egy nagyszerű szakmai hétvégém, ami rengeteg tanulsággal szolgált. Ha meg kellene határoznom két szóban azt, hogy mit is jelentett számomra ez a két nap, a következőket mondanám: reményteljes jövőt!
Ha 16 órán keresztül hallgatsz valakit, aki tele van ambíciókkal,  pozitív gondolatokat, ötletekkel, professzionális megoldásokkal és egy olyan jövőt vázol fel eléd, ami valóban megvalósítható, akkor elkezdesz reménykedni, majd egy idő után hinni abban, hogy ez neked is kijár!
És mindennek az alapja a pozitív gondolkodás, a tervezés és a profizmus. Ahogy én megtervezem minden egyes aerobic órámat az első lélegzetvételtől az utolsó nyújtásig, hozzárakom a zenét, a stylingot, az időegységeket, az intenzitást és a végén kerek egészt kapok veletek, úgy lehet ezt cselekedni életünk bármely területén.
Nem is oly rég azt éreztem, hogy összecsapnak felettem a hullámok. Hogy semmire sincs időm, semmit nem tudok maximálisan megcsinálni, negatív gondolatok tömkelegével van tele a fejem és belekerültem egy olyan spirálba, ami csak húzott egyre lejjebb és lejjebb. És ekkor egy "hang" (a páromé) mondta azt, hogy állj! "Most eldobsz mindent, előveszel egy papírt és egy ceruzát és szépen összeírod, hogy mit-mikorra és hogyan fogsz megvalósítani. Nem volt egyszerű, de beadtam a derekam és leültem önmagammal, önmagamban. Osztottam, szoroztam, agyaltam és a végén megszületett a januári tervem, amihez igyekszem tartani magam a lehető legnagyobb mértékben. Bátran mondhatom tehát, hogy működik a dolog.
Ehhez azonban az kell, hogy egyáltalán észrevegyük, hogy most igenis csúszunk a dolgainkkal, nem vagyunk olyanok, mint általában és a napjainkat egy csökkent energiaszinten tengetjük. A bevallás nehéz dolog, de igen hasznos. Ajánlom mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése