2016. június 13., hétfő

Odafigyelés és fontossági sorrend


Kép forrása: weheartit.com

Furcsa álmom volt az éjszaka. Reggelre kicsit meg is borultam tőle. Azt álmodtam, hogy gyerek vagyok és egy teljesen normális családban élek. Már amennyire ez az én világomban létező dolog lehet. Volt anyám, apám, testvérem... mindenki boldog és egészséges volt. Nem ment a háború, a küzdelem a függőségekkel, betegségekkel, szokásokkal, mániákkal. Nem játszottunk hatalmi harcokat, sem szerepjátékokat. Nem akartuk minden áron megváltoztatni a másikat. Merthogy lehet így is élni, ugye?

Igen, lehet! Felnőttként nyilván már tudom, vagyis sejtem ezt. Mivel sosem volt, így igazán sosem akartam családot. Vagyis fogalmazzunk úgy, hogy véleményem szerint két ember is alkothat teljes értékű közösséget nem kellenek hozzá külső tényezők mint ház és fehér kerítés, autó vagy két gyerek.
Egy dolog viszont kell hozzá! Egészség... Mentális és fizikai egyaránt. Ezek nélkül olyan az élet, mintha felépítettünk volna egy rohadt nagy luxus épületet csak éppen alapok nélkül.

Gondoljunk csak bele. Nem felelőtlenség ez? Létrehozunk egy látszatvilágot, ami bármelyik pillanatban összedőlhet alattunk magával temetve mindent, amiért addig dolgoztunk, mindenkit, akikért felelősséget vállaltunk. Ijesztő gondoltat...

De hogyan is lehet megfelelően alapozni? Milyen módokon lehet megteremteni azt a fajta egészséget, amivel kiegyensúlyozott életet élhetünk családunkkal együtt?

A választ én két egyszerű fogalomban találtam meg.
Odafigyelés és fontossági sorrend.

Egyrészt figyelem... figyelni arra:
- amit a testünk súg nekünk
- amit a másik tekintete sugároz
- amit gyermekünk akar közölni velünk
- amit a természet üzen nekünk
- amit a lelkünk kíván
- amivel a szellemünket ki tudjuk elégíteni
- amit egy egyszerű pillanat nyújthat
- ami igazán kikapcsol
- ami valóban boldoggá tesz

Nincs sem kényszer, sem társadalmi elvárás, sem programozott élet. Mindenki más és más célok megvalósítására született. De a figyelem mindenkinek ugyanúgy megkönnyítheti az útját.

Másrészt a prioritás... észrevenni mi a fontosabb:
- egy facebook üzenetre való válasz, vagy az, hogy észrevedd valaki rád mosolygott a metrón?
- a híradó megnézése, vagy az, hogy lásd a gyermeked mit rajzold neked az óvodában?
- egy új szint kedvenc számítógépes játékodban, vagy egy kellemes sütögetés a barátaiddal?
- a telefonod nyomogatása, vagy az, hogy 1 óra edzésbe beletegyél mindent, ami csak a csövön kifér?(Csak hogy alaptémánál maradjunk... :))

Mi tehát a fontosabb? Tedd fel magadnak ezt a kérdést, amikor a sport, valódi kapcsolatok, töltődés helyett ismét valami lényegtelen dolgot választasz kényelemből, félelemből, lustaságból, gyávaságból.

Semmi nem ér annyit, mint az egészség!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése